Jöttömet
várjátok,
Imáimat
kántáljátok,
Hallhatatlanságomat
imádjátok,
Szörnyű
haragomat átkozzátok.
A
szakadék szélén álltok,
Egy
szebb életet álmodtok.
Égő
sebeiteket nyaldossátok,
Törött
szíveteket ápoljátok.
Girbe-gurba
utakon vándoroltok,
Keresitek
boldogságotok,
S
követ titeket boldogtalanságotok.
Rabláncaitoktól
egyszer megszabadultok.
Akkor
majd jövök én és lesújtok.
Nem
szabad kiáltanotok.
Jelenlétemben
meg nem inoghattok,