2014. október 22., szerda

Elfeledett tánc



Lágy fény, halk dallam, édes illat
Fedi be a szobát.
Érezni akarom ajkadat,
Ahogy felfedezi helyes útját.

Kezed simogatása, bőröd érintése,
Jóleső borzongást kelt bennem.
Ahogy tekinteted hidegsége,
Átfúrja a lelkem.

Szívem zakatol, bőröm ég,
Még többet akarok belőled.
Nem éreztem már így rég,
Hát ne vond meg tőlem mérged.

Egész testemet szétfeszíti a vágy,
Egyre süllyedek a sötétségbe,
Újra elhatalmasodik felettem a birtoklásvágy,
S elmerülök tested melegébe.

Érzem bilincseim súlyát,
Tüdőmet levegővel töltöm tele,
Megszegjük gátunk határvonalát,
De nem foglalkozom vele.

Te kellesz, semmi más,
Belátom én is.
Testemet betölti egy ismeretlen ragyogás,
S örökre eluralkodik rajtam a hipnózis.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése