2014. október 22., szerda

Nem félek többé




Szemem becsukom és várom a csodát

Nem érzek mást, csak a nap sugarát,

Mikor kinyitom szemem, egy réten üldögélek veled

Beszélgetünk, és én fogom a kezed.

Oly megnyugtató, már nem fáj semmim

Újra érzik a nap melegét a kezeim,

Csodálatos utolsó pillanat, mit veled tölthetek,

Az égen madarak csiripelnek.

Mintha megint kislány volnék

Szinte a semmiből tör elő ez az emlék,

Nem félek többé, most már kimondom hangosan,

Hiányzik a családom, utánuk megyek boldogan.

Fölállok, szemedbe nézek, és mosolygok

Tudom, hogy itt a vég, így a fákig elfutok,

Azt mondod nyersz, én azt mondom gyorsabb vagyok

2-ig számolok, és te a karót a szívembe szúrod.

Itt hagyom ezt a világot örökre

És találkozhatok a szeretteimmel végre,

Köszönöm ezt az álmot neked

Hogy újra ember lehettem együtt veled.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése